Ne lepődj meg kérlek, a bejegyzés elején hited, és meggyőződésed lesz, hogy nem vagyok normális. De a végére, nagyon bízom benne, hogy megértesz legalább egy kicsit. 

Álláspontom: a gyereknek nincs semmi keresnivalója az interneten!! 

 

Indoklás: 

A férjem és én köztudottam furák vagyunk mások szemében. Mind a ketten egy különös értékrend szerint látjuk a világot, igen van, hogy a kettönk értékrendje sem egyezik, de másokéhoz úgy kb 70 százalékban nem szokott passzolni. 

Nagy egyetértésben voltunk, amikor már a várandóság tervezésekor megbeszéltük, hogy sem magát az állapot tényét, sem majd a születő gyermeket, nem szeretnénk közzé tenni a bizonyos közösségi hálón. 

Gondolj csak bele, ez egy olyan mély és bensőséges érzés, ami a két szülő kapcsolatát teljesíti be. Mégis milyen indíttatásból kellene megosztani száz akárhány emberrel, akikkel mondjuk beszéltél valamikor 5 éve legutóbb, vagy még lehet régebben, egy ultrahangos képet, vagy egy lefotózott tesztet, vagy bármi mást, ami olyan nagyon trendi módja az új jövevény bejelentésének? 

Bele gondolt valaha is, bárki abba, hogy ennek a kisbabának, vannak személyiségi jogai? És ha ő mondjuk nem szeretne szerepelni a nyílvánosság előtt? És ha őt csúfolják majd azért, mert hjaj, hogy néztél ki babakorodban, amikor a gyerekek a kb 12 éves szenyózós korszakukat élik? És ha egy pedofil hajlamú illető nézegeti a gyerekedet az oldaladon? Erre gondol bárki? Azt gondolod veled ez nem történik meg, meg hogy te nem meztelen fürdőzőset tettél ki csak játszik/eszik/cukiskodik? .... Elhiszed, hogy egy olyan beteg állatnak nem számít?! 

De ha nem ezeket a dolgokat vesszük alapul, mert mondjuk ezek szélsőségek. Akkor gondoljunk arra, mi milyen véleménnyel vagyunk azokról, akik napi 5 képet tesznek ki a gyermekükről? Idézem:

- Hallod ennek nincs más dolga csak fotózni azt a szerencsétlen gyereket?

- Nemhogy inkább letennéd a telefont és a gyerekkel foglalkoznál. 

- Na már megin nagyon ráér XY facebookozni .... 

 Azt gondolják, hogy azok helyett ami véletlen érdekel is, konkrétan a te gyerekeddel van tele a hírvonal. Nem azt hogy hjaj nézzed már de jó, hogy ennyire naprakész tudok lenni Picibaba fejlődéséről. Hidd el akit érdekel érdeklődik, a hogylétetekről, meg annak el is küldöd privátban mondjuk. Akit nem érdekel annak meg minek mutogatnád? 

Másrészről, tedd fel magadnak a kérdést, hogy a lelked mélyén, mit szeretnél, hogy ki lássa? Mert ez mind arról szól, ... hogy mit mutatunk a külvilágnak? Mit látnak mások én milyen anya vagyok? Ezt akarom mutatni, ezt akarom, hogy lássák. Vagy épp, majd az XYZ meglátja, és akkor majd jól azt gondolja, hogy fúde jó nekem, neki meg mennyire nem, meg ilyenek. EMBER .... ERRE HASZNÁLOD A GYEREKET??? Arra, hogy te legyél a fain, meg menő, meg felkapott, meg 700 like jött meg 600 komment. Kicsit ezt rendbe kéne tenni a felyekben, hogy az a fontos hogy megéld a pillanatot, vagy az, hogy mások lássák, hogy te ezt megélted?!